2012. október 12., péntek

Báró NOPCSA FERENC doktor: A legsötétebb Európa (4)


(Vándorlások Albániában)

Említettük már, hogy az albánnak Európaszerte rendkívül rossz híre terjedt. Rovására írják a rablás, gyilkosság, tétlenség, kegyetlenség vétkét és még sok egyebet. Nem szándékom ezúttal közelebbről belebocsátkozni abba a kérdésbe, hogy mik az okai ennek a rossz hírnévnek s hogy mily utakon terjedt az el — Belgrád, Cetinje, Bologna — csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy az albán ritkán vét lelkiismerete ellen.  A rablást és gyilkosságot más mértékkel mérik Albániában, mint a műveit Európában. A gyilkos Albániában nem szükségképp lelkiismeretlen ember s aki rablást követett is el, nem sűlyed a közép-európai gazember erkölcsi színvonalára. Valami hűtlen pénztárosnak pl. sokkal kevesebb az erkölcsi érzéke és becsületérzése, mint egy malcija-vidéki úgynevezett „gonosztevőnek". Míg a ferde útra tévedt európai jellemtől valóban mi jót sem várhatunk, majd minden albánról feltételezhetjük, hogy semmi olyast sem fog elkövetni, amit az ő erkölcsei és hagyományai tiltanak. 

Ennek a bizonyítására lássunk két egészen apró epizódot. 

Toplanában szemükre vetettem az embereknek a 42%-ot tevő gyilkosságot s panaszos szavaimra, amelyek bizonyára érthetetlenek voltak előttük, azt a megsemmisítő választ kaptam, hogy mi célra adta hát az isteni gondviselés egyáltalán a fegyvereket ? Hasonló felelettel lepik meg az embert sokfelé egyebütt is s valóban keserű irónia rejlik ebben a feleletben ha meggondoljuk, hogy a Martini-karabélynak, az albánok kedvelt fegyverének a felirata: „Manufactured by the Providence Tool Company" (a Providence szó ugyanis „gondoskodást", de „isteni gondviselést" is jelent.) 
Hadd álljon itt a másik jellemző eset. Egy pásztor töltött fegyverrel ül a tűznél és M., aki szegény volt, mint a templom egere, élete kockáztatásával elrabolja hátáról a bundáját. Néhány nap múlva megismerkedtem M.-mel és véletlenül éppen őt küldtem el, hogy hozzon el nekem egy több napi járóföldre fekvő városból néhány száz franknyi aprópénzt. Ebben a vállalkozásban újból életét tette kockára, sőt ráadásul különböző okokból, személyes szabadságát is. Azt azonban, hogy ő a megbízást pontosan és szerencsésen végrehajtotta, úgy tőle, mint más ú. n. „albán rabló"-tól egész természetesnek találjuk, valamely európai viszonyok közt termett zsebtolvajtól azonban, ha egyáltalán megtörténhetnék, sajátságos és rendkívüli viselkedésnek kellene minősítenünk.

M. eljárását még jobban értékelhetjük, ha figyelembe vesszük Észak-Albánia gazdasági állapotát. Mai viszonyai mellett Albánia, noha a természet nem utalja rá, Európa legszegényebb országai közé tartozik. Kevés készpénz van az országban s ez, valamint a kölcsönzéssel járó kockázat okozza mindenekfelett a hihetetlenül magas kamatlábat. Habár a katolikus lelkészi kar általában rajta van, hogy 10—12%-ra mérsékelje, csak részben sikerül ez egynémely vidéken. Merditában 40—60% között ingadozik a kamat. Merdita nyugati vidékén van egy pap, akiről tudom, hogy egy szomszédos falubelinek 500 oka tengerit 860 piaszterért adott el hitelben, oly módon, hogy a tartozást félév elteltével pénzben vagy természetben tartozik megfizetni. Miután 1 oka tengeri átlag 1 piaszterbe kerül, (vagyis egy méter­mázsa 16.4 koronába): a pap embertársának szegénységét arra aknázta ki, hogy 144%-os nyereséget vágjon zsebre.  Miután 100 oka tengeri rendes ára készpénzfizetés mellett 100 piaszter — felemelkedhet ez az ár 120—130 piaszterre vagy még többre is — s egy magányos ember évente mintegy 400 oka tengerit fogyaszt, kiinduló pontul szolgál ez az adat, hogy a nem éppen fényűzőn élő albán szükségletét megállapítsuk. 

Feltehetjük, hogy egy ember átlagosan beéri 160 korona évi jövedelemmel. Az utak járhatatlansága és a szállítás nehézsége lényegesen feljebb rúgtatja az árakat. Még a könnyebben szállítható árukon, például a prizreni és ipeki lovakon is tekintélyes nyereséggel lehet túladni Scutariban. (...)

Ha Scutariban vagy Zadrimában árviz vagy szárazság pusztít, avagy más okból felszökik a tengeri ára, ennek a következéseit Albániának csaknem egész katolikus lakosságú hegyvidéke igen súlyosan megérzi. Különben a scutarii  lapálynak nemcsak Albánia egy részét, hanem a nálánál is jóval terméketlenebb Montenegró jó részét is el kell tartania s igy a montenegrói rossz termés kihat viszont Albániára. A scutarii kereskedők a rossz utak miatt nem birják hamar fedezni szükségleteiket s a rendkivüli áremelkedést és az éhinség veszedelmét elkerülendők, gyakran meg kell tiltani a gabona-kivitelt Montenegróba. Bármily furcsán hangzik is, való igaz, hogy Mnelában és másutt ezen bajok következtében olcsóbb a gesztenye, mint a tengeri. Még tél idején sem kerül többe egy-egy oka gesztenye 6 piaszternél. 

Többféle ok is közrejátszik hogy miért nem képes az albán hegyvidék élelmiszer-szükségletét fedezni. Ezek közé tartozik a mezőgazdaság kezdetleges állapota. A váltógazdaság és a mély szántás ismeretlenek s még a trágyázást is ritkán alkalmazzák. Burgonyát nem termelnek. A másik ok olyan, amin lehetetlen segíteni: ezt ugyanis helyenkint, mint Hoti, Gruda, Vukli, Skreli és Boga vidékén az ottani meszes talaj vízben való szegénységében s a termőföldnek a silányságában látom. 

Másutt persze csupán az emberek maguk hibásak a rossz termésekben. Sosi és Kirí között például — hogy csak egy esetet említsek — a felégetéssel frissen irtott jó erdei talajon novemberben lábán állott a tisztán kihullott gabona, mert ezt a nyár folyamán a törzsek viszálykodása miatt nem lehetett learatni. Hogy a termést némiképpen értékesítsék, az üres szalmát lelegeltették a juhokkal. Vállra vetett töltött fegyverrel meg csupán női munkaerővel nem lehet eredményesen gazdálkodni. Mindamellett még előttem ismeretlen okból sok helyütt kezdenek áttérni az állattenyésztésről a szegényes járadékot nyújtó termelésre. Ámbár ez határozottan előmenetelt jelent kultúrában s ennek talán idővel meg is lesz a hatása az erkölcsök és szokások szelidítésére: ma ez az előhaladás még karöltve jár a szegénység aggodalmat keltő növekedésével.

(Befejezése következik)

1 megjegyzés:

  1. MA HALLGATTAM EGY ELŐADÁST NOPCSA BÁRÓRÓL A KOSSUTH RÁDIÓBAN. NAGYON ÉRDEKES VOLT,KÖSZÖNET ÉRTE AZ ILLETÉKESEKNEK! ILYEN TÉMÁKAT KELLENE AZ ISKOLÁKBAN IS ELŐVEZETNI.2013.FEBR.3.

    VálaszTörlés